Autizmus ​– Egyes szám első személyben

Az ​Autizmus – egyes szám első személyben szerzője, Donna Williams, 1963-ban született. Kortársaihoz, vagy a nála idősebbekhez hasonlóan róla is csak felnőttkorában készült diagnózis: autista. Az autizmus jelenségére, szerteágazó és szélsőséges eltéréseket mutató tünetcsoportjára – szándékosan nem mondunk betegséget vagy fejlődési rendellenességet – csak a hatvanas-hetvenes évektől irányult nagyobb figyelem, amikor nagyobb számú esetet írtak le és ez többféle megközelítésből tette lehetővé a probléma tanulmányozását. Donna Williams előző könyveiben1 és e mostaniban is saját álláspontjáról, saját tapasztalatairól mesél. Egyes szám első személyben kíséreli elmagyarázni, milyen autistának lenni. Mégsem kizárólag magáról, hanem más autisták tapasztalatairól is beszél. Magyarázatai tiszták, példái, mivel a mindennapi életből származnak, világosak és érthetők, sőt nemegyszer humorosak is. Esettanulmányaiból megsejthetjük, hogyan érzékeli egy autizmussal élő ember a külvilágot, de nem csupán leírja a nehézségeket – az érzékelési problémáktól a koordinációs zavarokon át, egészen a kényszercselekvésekig – , hanem tippeket is ad ezek kezelésére.Donna Williams könyve nemcsak azért hiteles számunkra, mert leírása zömmel saját tapasztalatain alapszik, hanem mert a jelenségek vizsgálatában igyekszik a látszat mögé tekinteni, az okokat kutatni. Tapasztalatai, eredményei nem biztos, hogy mindig, mindenben egyeznek a rendszeres tudományos kutatás eredményeivel, de a gyakorlatban is kipróbált módszerekből származnak. A gyakorlatias megközelítést vállaló könyv függeléke külön módszertani példatár: a mindennapokban is kivitelezhető módszereket ajánl az autizmussal élők és családjuk életének megkönnyítésére.Ez a könyv ritka kincs: egy autizmussal élő írástudó segítsége sorstársainak, szülőknek, családtagoknak, pedagógusoknak, pszichológusoknak, mindannyiunknak, akiknek fogodzót kínál az autizmus labirintusában.