Prologue
A cím nincs igazán ellentmondásban a kötet tartalmával: az MTA BTK Művészettörténeti Intézet főmunkatársa arra a valóban nehéz feladatra vállalkozott, hogy áttekintse és értékelje a kortárs magyar művészet egyik megkerülhetetlen vonulatát, az utóbbi évtizedekben pályára lépett nőművészek tevékenységét. Tatai Erzsébet, a határozott ítéleteivel, empatikus hajlamaival és érzékeny elemzéseivel egyaránt jellemezhető művészettörténész, összegyűjtött tanulmányaiban és kritikáiban többféle szempontot és módszert (a művészetszociológiai megközelítéstől az ikonográfiáig) felhasználva követi végig a történetet a röviddel a rendszerváltás előtt indulóktól a mindegyre jelentkező újabb generációkig.Könyve egy folyamat feltérképezése és krónikája, egyben lényeges hozzájárulás a női identitás társadalmi és művészeti megnyilvánulásának jobb megértéséhez.Tatai Erzsébet művészettörténész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Művészettörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa. Fő kutatási területe a kortárs és modern magyar művészet, a vizuális kultúra és a feminizmus. Vezetője volt a Bartók 32 Galériának, majd a Műcsarnok Kiállítási Osztályának. Több mint 200 tanulmányt és cikket publikált, tanulmányköteteket szerkesztett. Tanított az ELTE-n, a MOME-n, a Képzőművészeti Egyetemen, jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetem docense.Könyvei: Művészettörténeti ismeretek (2002), Neokonceptuális művészet Magyarországon a kilencvenes években (2005), Mondd, hogy szeretsz… Koronczi Endréről (2013), Marianne Csáky (2014).„A megfigyelő kitüntetett helye, objektívnek feltüntetett »isteni« nézőpontja nem más, mint a gyarmatosító hatalom pozíciója, ahonnan nézve a távoli kisebb és jelentéktelen.”Talán-térben. Csáky Marianne kiállításáról„Fajgerné Dudás Andrea képein (…) igazán az borzolhatja a kedélyeket, hogy a művész nem hajlandó behódolni a szépségkultusznak, a szépségiparnak és a szépségvallásnak: kövér, meztelen testét bátran – igaz, festészeten átszűrve – közszemlére teszi, arcvonásait nem kozmetikázza, épp ellenkezőleg, inkább megkeményíti.”Lilith örökösei. Fajgerné Dudás Andrea: Gyere keblemre!„Eperjesi Ágnes a háziasszonyok örök igazságából indult ki (…) Mindig lesz friss szennyes című kiállításán. (…) Feminista kritikája finoman ironikus: háziasszonyt játszik, a háztartási munkát pedig művészetté avatja. Ami keveredik, nem vegyül – áll a színes, mosásra váró, halomba rakott ingecskék sematikus képei alatt, ironizálva e természettudományos bölcsességnek feltüntetett közhelyen.”Női stratégiák a kortárs magyar képzőművészetben„Ahogyan Imre Mariann a fallal, a házzal foglalkozik, a régről kiosztott női szerep egy szegmensét mutatja meg. Elég a nőnek a házban elfoglalt helyére utalni, de tágabb értelmű metaforával is szólva: a női princípium tartja egybe az építményt, nélküle »összedőlne a ház«”.A lehetetlen megkísértése. Imre Mariann munkáiról
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Suspendisse varius enim in eros elementum tristique. Duis cursus, mi quis viverra ornare, eros dolor interdum nulla, ut commodo diam libero vitae erat. Aenean faucibus nibh et justo cursus id rutrum lorem imperdiet. Nunc ut sem vitae risus tristique posuere.
Vivamus suscipit tortor eget felis porttitor volutpat. Curabitur arcu erat, accumsan id imperdiet et, porttitor at sem. Vestibulum ac diam sit amet quam vehicula elementum sed sit amet dui. Donec rutrum congue leo eget malesuada.
Pellentesque in ipsum id orci porta dapibus. Sed porttitor lectus nibh. Nulla quis lorem ut libero malesuada feugiat. Mauris blandit aliquet elit, eget tincidunt nibh pulvinar a. Donec rutrum congue leo eget malesuada.
Read the Full Book
Register for a free membership to continue reading A lehetetlen megkísértése: alkotó nők: válogatott esszék, tanulmányok a kortárs magyar művészetről and gain unlimited access to our entire library.
Continue Reading
Secure & Ad-Free Experience